Szerző: Sári

Május 14-re a csapat vezetősége főző versenyt hirdetett. A western kerettörténetes táborunkra való tekintettel babos ételek kategóriában indulhattak az őrsök. Mindenki nagy lelkesedéssel várta ezt a szombati napot, de hát ember tervez, Isten végez. Sajnos a bográcsozásunkat elmosta az aranyat érő májusi eső.
Mit csinál ilyenkor a jó cserkész? Feltalálja magát!

Szombaton a zöldalma őrs húsvéti tojásokat készített. Sok szép remekmű került ki a lányok kezéből, amint kitaláltuk a helyes technikát, mivel az elején egy kicsit nehézkesen ment, de semmi sem megoldhatatlan számunkra!

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. 

Egy kis ismertető, hogy mit szimbolizál a húsvéti tojás a magyar hagyományok szerint:

A tojás a termékenység, az élet, és újjászületés szimbóluma. A tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojássalállt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik:

Magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.

Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak.  A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak.

A márciusi szép napokat kihasználva, az egyik őrsi gyűlésen bográcsoztunk.  A menü chilis bab volt. A lányok már izgatottan várták ezt a napot. A cserkészház udvarán tüzet gyújtottunk úgy, ahogy azt az előző őrsin megtanultuk. A nagyobbak hagymát aprítottak, a kisebbek pedig a tüzet táplálták. Az étel kavargatását is felosztottuk. Először megpirítottuk a hagymát, a húst, majd fűszereztük, felöntöttük paradicsommal, babot és kukoricát adtunk hozzá. Mialatt főtt az ebéd, addig Fannival rajzoltak naplementét a kislányok, Melissza és Sára pedig hűségesen őrizték a chilis babot. Mindenki bele tette a maga részét. Petra fűszerezett, Noémi a tüzet táplálta, Rozi, Vercsi és  Melissza a babot és a kukoricát adták a húshoz. Hanna kevergette Fanni pedig kóstolta :)
Hanna aznap csatlakozott hozzánk a cserkészház szomszédságából. Biztos a finom illatok csalták oda. :)
Mikor kész lett minden, jóízűen megettük, de volt aki még haza is vitt belőle, annyira finomnak találta.
Összességében jól telt ez a délelőtt is. Köszönöm mindenkinek a segítséget!
Sára