Amikor kint vagytok a szabadban, fontos, hogy a fejetek védve legyen a naptól. Használjatok naptejet is!
Ha mégis napszúrást kap valaki, akkor fontos, hogy nyugodt, csendes, sötét helyen pihenje ki magát. Legjobb, ha mindezt egy hűvös szobába teszi. Fontos a folyadékpótlás is, tehát igyon sok vizet a sérült! ( A kóla nem túl jó erre.)
Honnan tudhatod, hogy napszúrást kapott valaki? Tünetek: Hányinger, hányás, láz, fejfájás, ájulás léphet fel.
A legtöbb rovarcsípés egy nagyobb és kemény maghoz hasonlít. Egy méhcsípés kezelését kezdd el úgy, hogy óvatosan eltávolítod a méh fullánkját egy fertőtlenített csipesz vagy egy tű segítségével. Tégy egy hideg vizes borogatást a testrészre a fájdalom enyhítésére. Vedd figyelembe, hogy sokan allergiásak a méhcsípésre. Ha gyors gyulladás következik be vagy nehézkes légzés, gyorsan fordulj a sürgősségi ügyelethez!
Szúnyogcsípésnél alkalmazhatjuk a patikából vény nélkül kapható kenőcsöket. (pl: Fenistil) Fontos, hogy a csípés helyét nem szabad véresre vakarni, mert a kezünk nem tiszta és a seb könnyen elfertőződhet.
Ez az a fajta sérülés, amit nagyon komolyan kell venni!
Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után – akár azonnal, akár órákon belül – a sérült elveszíti az eszméletét vagy sápadt, szédül, fejfájásra, hányingerre panaszkodik, esetleg hány. Az ilyen tünetek mögött nem csak agyrázódás, hanem életveszélyes koponyaűri bevérzés is lehet. A fejsérültet fekve, lehetőleg mentővel kell a kórházba szállítani. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, vagy a fülből vér szivárog, esetleg a szem körül alakul ki lila bevérzés, mert ezek a tünetek koponyatörésre utalhatnak.
Ez a fajta sérülés erős fájdalommal jár. Törésre kell gyanakodnunk, ha a fájdalmas duzzanatot, alakváltást, funkció kiesést tapasztalunk. Iránymutató lehet az is, hogy a törési pont felett a bőr rövid időn belül megkékül.
A teendőnk ebben az esetben, hogy a végtagot rögzítjük (a legjobb, ha talált helyzetben) és fontos, hogy megoldjuk sebészeti ambulanciára való juttatást minél előbb. Fontos, hogy a kéz sérülése esetén a gyermek ujjáról távolítsuk el a gyűrűket, egyéb ékszereket.
Kulcscsonttörés: leggyakoribb törés egyike. Fájdalommal, a törött csont jellegzetes recsegésével, helyi duzzanattal, a bőr megkékülésével, nyílt törés esetén (a törött csont szélek átbökve a bőrt a felszínre kerülnek) vérzéssel jár. Az érintett oldali felkart a mellkashoz rögzítjük (nagyon jó egy széles kendő, vagy hosszabb sál), hogy az idegi sérülést megelőzzük és a sérültet a legközelebbi sebészeti ambulanciára szállítjuk.
Alkartörés: esés után nagyon gyakran jelentkező törés. Teendő ugyanaz, mint a kulcscsonttörés esetében.
Lábszár, boka törése: tünete: fájdalom, recsegés, duzzanat, kóros mozgathatóság. Rögzítsük a végtagot (egy szorosan feltekert pléd, bot, illetve az ép láb is nagyon jó) és vigyük a sérültet az ambulanciára.
Végtagrögzítésre használható: széles kendő, sál, bot, összetekert pléd, vagy törülköző, kisebb méretű, enyhén felfújt matrac, illetve mindaz, amivel nyugalomban tudjuk tartani a végtagot és a sérülés alatti és feletti ízületen túlér.
A rándulástól az különíti el, hogy mindig az ízületi tok, illetve az ízületi szalagok sérülésével jár. Igen heves fájdalommal, duzzanattal, az ízület eldeformálásával és „rugalmas rögzítettségével” jár. A sérültet nyugtassuk meg, rögzítsük a végtagot olyan helyzetben ahogy találtuk, adhatunk fájdalomcsillapítót is, és szállítsuk a traumatológiára.